Műszaki egyetemet végzett, de üzletfejlesztési módszertanról ír könyvet. Hisz az állandó változásban, de 27 éve ugyanannál a cégnél dolgozik – Károlyi László, a Legrand magyarországi vezérigazgatója saját példáján keresztül mutatja meg, hogy a modern világban az új körülményekhez való gyors alkalmazkodás képessége az egyik legfőbb erény a vállalatok és az emberek számára egyaránt.

Erdélyben született, ott is végezte el az egyetemet, és felnőttkorában települt Magyarországra. Mit gondol, a személyiségére, a későbbi
pályájára milyen hatást gyakorolt, hogy kisebbségi létbe született és abban nőtt fel?

Mint mindenki más, gyerekkoromban én is voltam csúfolódás céltáblája emiatt, de semmi olyasmi nem ért, ami maradandó traumát okozott volna. Voltak annak a helyzetnek bizonyos pozitívumai is. Így például egészen korán megszoktam, hogy multikulturális környezetben élek, több nyelven beszélnek körülöttem és nekem is több nyelven kell gondolkodnom. Mindig is befogadó voltam a különféle kultúrákra, ami manapság kimondottan előny tud lenni. A vállalatok egy nyitott, globális világban tevékenykednek, ahol azok lesznek a legsikeresebbek, amelyek jól tudják ötvözni a sokféle kultúrát. Egy olyan soknemzetiségű csapat, amely képes több oldalról megközelíteni a kérdéseket, többféle szemüvegen keresztül nézni a problémákat, különféle tapasztalatokat és látásmódot érvényesítve, hamarabb állhat elő jó ötletekkel.

Milyen munkakörökben dolgozott diplomázás után?
A Temesvári Egyetem villamosmérnöki szakán végeztem 1983-ban, számítástechnika szakirányon. Először egy számítógépközpontban helyezkedtem el, majd egy országos hálózatban vállalati adatközpontok kiépítésében, hibaelhárításában és ipari automatizálási projektekben vettem részt, Arad és Temes megyék területén.

Mikor és minek hatására döntötte el, hogy áttelepül Magyarországra?
Egyre inkább éreztem, hogy hátráltatja a karrieremet egyrészt az, hogy magyar vagyok, másrészt pedig, hogy nem vagyok párttag. Ráadásul kitört a forradalom is, nem lehetett tudni, hogy merre vesz irányt a folyamat. A kisfiunk hat éves volt, nem tudott románul, az ő jövőjét is biztosítani akartuk. Úgy terveztem, hogy meg sem állok Németországig, ahol rokonaim élnek. Nekünk akkor az volt „Amerika”. Aztán úgy alakult, hogy 1990-ben Hódmezővásárhelyen telepedtünk le, ahol a feleségem rokonai éltek. Kaptam ott egy nagyon jó állásajánlatot, a feleségem is honosítani tudta az orvosi diplomáját és dolgozni kezdett a kórházban. 1992 óta magyar állampolgárok vagyunk. Nagy igazság az, amit egy ismerősöm így fogalmazott meg „Amerika ott van ahol megteremtjük magunknak” és itthon otthon is vagyunk.

A francia cégek negyedik legnagyobb külföldi befektetőként történő szerepvállalása, a francia cégkultúra meghonosítása is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország ma már a legversenyképesebb országok közé tartozik – fejti ki Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatója. A szakember szerint mindez jó alapot adhat ahhoz, hogy Magyarország a Covid–19-járvány hatására átalakuló munkamegosztásban, a most kialakuló regionális globalitásban is komoly pozíciókat szerezzen.

– A francia vállalati kultúra alapja a hosszú távú gondolkodás és a rendkívül megfontolt döntéshozatal – elemez Károlyi László. – Jellemző, hogy a legalább 3-4 alternatívát megvizsgáló döntés-előkészítésben a menedzsment mellett minden érintett szakterület munkatársai, és ha szükséges, külső szakértők is részt vesznek. Igaz, a folyamat így több időt vesz igénybe, cserébe viszont minimális kockázattal lehet jó döntéseket hozni.

Ez a körültekintő üzletpolitika is hozzájárult ahhoz, hogy a világ egyik meghatározó kapcsoló- és szerelvénygyártójának számító Legrand az alapítása óta eltelt több mint 100 évben olyan globális vállalattá vált, amely több mint 30 éve Magyarországon is egy rendkívül sikeres privatizációt mondhat magáénak. A kezdetekben veszteséges Kontavill működésébe olyan új technológiát és szaktudást hozott Szentesre a Legrand csoport, amivel az a privatizáció után nemcsak nyereségessé vált, hanem a hazai piacvezető szerep megőrzése mellett a kutatás-fejlesztés területén már a nemzetközi piacon is eredményesen megjelenhetett.

– Ennek a privatizációnak fontos üzenete, hogy a Legrand nem piacot szerezni, hanem építeni érkezett Magyarországra, ahol ittlétének első 10 évében nem vitt ki osztalékot, viszont 20 milliárd forint értékű beruházással világszínvonalú üzemet hozott létre Magyarországon. Ahol a létszámot megőrizve, a termékgyártás, az értékesítés mellett a magyar szakemberek tudására építve a kutatás-fejlesztést is új szintre emelte. A Legrand rendszereket értékesít, és a termékkínálat a hagyományos villanyszereléstől egészen a data centerekig terjed.

A Legrand magyarországi leányvállalatát 16 éve irányító Károlyi László szerint ennek is nagy szerepe van abban, hogy az aktuális helyzetre rugalmasan reagáló szervezet a Covid–19-járvány legnehezebb időszakában is megőrizte nyereségességét, és növekedni tudott. Ami azért is komoly eredmény, mert miközben korábban sokan sokféle veszély kapcsán várták a gazdasági visszaesést, az újfajta koronavírus-járványból eredő, pusztító erejű egészségügyi krízisre senki nem számított, és nem is számíthatott, mert eddig a legveszélyesebbnek tartott járványok is megrekedtek regionális szinteken. A válság különlegessége az, hogy nem strukturális problémákból, hanem a föld lakosságának az elmúlt negyed évszázadban megváltozott életviteléből ered. A globális kereskedelemhez kialakított infrastruktúrák használata miatt a turizmus is az életünk szerves részévé vált, amelynek eredményeként egy vírusgazda – aki nem is tudja, hogy az – akár egy nap alatt képes megfertőzni rengeteg embert.

– Ebben az új helyzetben a globális gazdaságot befolyásoló döntéshozóknak újra kell gondolniuk, hogy merre tovább, mert a Covid–19 megmutatta, hogy a ma megszokott, az egész világot átszövő munkamegosztás hosszú távon biztosan nem tartható fenn. A koronavírus-járvány idején például hiába indultak be egy idő után az európai autógyárak, ha az ázsiai beszállítók még nem kezdték meg a termelést, és így lehetetlenné vált az összeszerelés. Ezért meggyőződésem, hogy néhány éven belül nagyobb szerepük lesz a szűkebb régióknak – például Észak-Európának vagy Közép-Európának –, ugyanis a mostani példából okulva a multik és mellettük a kisebb helyi gyártók is arra fognak törekedni, hogy a mai hosszú beszállítási láncok jó részét lerövidítsék. Csak ez garantálja számukra a gyártás biztonságát, azt, hogy a szükséges alkatrészek bármilyen körülmények esetén is biztosan beérkeznek, hiszen egy azonos régióbéli gyártó és beszállító egyszerre szenvedi el az esetleges korlátozásokat, és azonos időben szabadul fel azok alól. Ezért logikus, hogy a termelés biztonsága érdekében hosszú távon a közelebbi beszállítóktól szerzik majd be azokat az alapanyagokat, részegységeket, amelyek az árbevételük 80 százalékát adó termékekhez kell.

A cégvezető szerint ugyanakkor a mai típusú globalizáció sem szűnik meg teljesen, hiszen a világ egyes régiói kifejezetten bizonyos iparágakra vagy gyártási folyamatokra specializálódtak, miközben a legnagyobb foglalkoztatónak számító multinacionális cégek természetüknél fogva ott jelennek meg, ahol ez számukra a legolcsóbb, és ahol a jól képzett szakemberek mellett a legnagyobb állami kedvezményekre számíthatnak.

– A koronajárvány tanulságait elemezve a regionális globalizációt mégis megkerülhetetlennek tartom. Még akkor is, ha így a beszállítóknak valamivel többet kell fizetni, hiszen a másik oldalon a rövidebb és gyorsabb szállítás, valamint a termelés biztonsága érdekében ez mégis megéri majd, és mindezt a piac is elfogadja. Ebben az új helyzetben pedig meggyőződésem, hogy a magyar cégek előtt is nagy lehetőségek nyílhatnak, ha a versenyképes minőség mellé versenyképes árat társítanak – mondta Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatója AzÜzlet.hu-nak.

Forrás: azuzlet.hu

link: https://azuzlet.hu/magyar-esely-a-legrand-vezer-regionalis-globalitast-josol/